2013. november 10., vasárnap

1. rész


- Szia, David. - köszöntem.
- Nadia, te már megint bulit tartasz? - forgatta meg a szemeit. 
- Mint láthatod. - rántottam meg a vállam.
- Nézzenek oda, egy évben egyszer látjuk Davidet is. Mi van haver, befuccsolt a klub-od? - nevetett kissé ittas állapotban a királygárda védője, Sergio Ramos.
- Szeretnéd csak,hogy befuccsoljon. Spanyolország legjobb klubja az enyém. - pacsizott le Ramossal, David. 
- Na ez igaz, haver. - nevetett Sese. - De azért a húgod bulijai is viszik a pálmát. 
- Hát azt vettem észre. Kik vannak még itt? - kérdezte a bátyám.
- Szokásos... Cristiano, Karim, Marcelo, Mesut, Gonzalo.
- A fantasztikus 6-os, veled az élen. - nevetett a bátyám. 
- Hát igen. Fantasztikusak vagyunk. - húzott le még egy pohár whiskeyt Sese.
- David neked nem kéne a klubba lenni? - húztam fel a szemöldököm. 
- De, igen. Megyek is vissza csak pár ruhámért jöttem. Ma egy csajjal alszom. - kacsintott.
- A végén még olyan leszel mint Cristiano. - forgattam meg a szemem.
- Mi van velem? - karolta át a derekam.
- Semmi, semmi. Menj inkább csajozz. - intettem a pult felé.
- Most is azt csinálom. - suttogott a fülembe.
- Na jó, inkább megyek is. Amúgy néha a postaládát is megnézhetnéd. Volt benne egy levél, neked címezve. - nyújtott oda egy levelet.
- Hm... Ki írhatott. - bontottam fel. Mikor elkezdtem olvasni a levelet, még levegőt is elfelejtettem venni egy pillanatra.
- Na, mit írnak? - kérdezte bátyám. 
- Csak munka. - rántottam meg a vállam.
- De mégis milyen munka ez,hogy ennyire lefagytál?
- MotoGP. Megkértek,hogy menjek el és,hogy legyek én a futam VIP vendége. - forgattam meg a szemem.
- Na ezt tök jó. És mikor kell menned? 
- Itt lesz Spanyolországba, és... holnap már oda kéne mennem. 
- Na hát akkor jó heted lesz. - nevetett David.
- Majd meglátjuk. - húztam el a szám. Tudom,hogy modell vagyok és,hogy ilyenek is vannak a szerződésembe de ez váratlanul ért. Mikor a bátyám elhagyta a házat, a jó állapotban lévő emberek is elkezdtek haza felé indulni. De voltak aki maradt éjszakára. Köztük Sergio, Cristiano, Karim és Gonzalo.
- Na akkor van még 3 üres szobám. Cristiano, Karim mivel ti gondolom a lányokkal akartok aludni ezért 2 szoba a tietek. - mondtam, mire ők már rohantak is a szobájuk felé. 
- Srácok, ti pedig döntsétek el ki alszik a kanapén. - nevettem. 
- Ki ér fel előbb? - kiabálta el magát Gonza és már futott is az emelet felé. 
- Hé! Ez így nem tisztességes. - állt fel Sergio nagy nehezen a kanapéról. 
- Bocs, haver. - nevetett Gonza, s már csukta is be a szoba ajtaját. 
-Remek. - morogta. Nem volt szívem itt hagyni ezért nagyot sóhajtva, de megfogtam a kezét, s az emelet felé kezdtem húzni. 
- Hova megyünk? - kérdezte.
- Ez az első és az utolsó alkalom,hogy velem aludhatsz. - emeltem fel a mutató ujjam.
- Hú, az ágyadba viszel? - húzta kaján mosolyra ajkait. 
- Igen, oda. Hogy tudj normálisan aludni, és ne feküd el a nyakad. 
- Csinálhatnánk valami izgalmasabbat is. - húzott magához, a derekamnál fogva. 
- Azt el is felejtheted. 
- Most miért? Összekötnénk a kellemeset a hasznossal. - csókolt a nyakamba.
- Sergio. Ha még egyszer hozzám érsz komolyan mondom,hogy a kanapén fogsz aludni. 
- Jó, rendben. - emelte fel a kezeit védekezően. Benyitottam a szobámba, de ott két ember nagyon el volt foglalva egymással. 
- Én ezt nem hiszem el. - csuktam be az ajtót. 
- Most mi van? Nekünk is ezt kéne csinálni. - mutatott az ajtó felé.
- Igen valószínű... - indultam el a bátyám szobája felé. Mind a ketten lezuhanyoztunk(külön), s ágyba bújtunk. 
- Nadi? - suttogta Sergio.
- Igen? - fordultam felé.
- Hozzád bújhatok? - suttogta továbbra is. 
- Persze. - sóhajtottam, s engedtem,hogy átölelje a derekam. 
- Jó éjszakát. - puszilt meg, s már álomba is merült.
- Jó éjt Sese. - suttogtam, s én is hamar álomba merültem. 


*

Reggel csörömpölésre ébredtem. Megnéztem a szekrényen lévő órát, s amint megpillantottam az időt egyből kipattantam az ágyból. Erre gondolom Sergio is felébredt, mert mocorogni kezdett.
- Hova mész? - morogta.
- Munkába, de már is késésben vagyok. 
- Ne menj még. - nyújtotta felém a kezét.
- Sese. Muszáj. Majd beszélünk. - adtam az arcára egy puszit, s mentem is a saját szobámba. Elvégeztem a napi teendőket, majd elkezdtem öltözködni. A mai nap egy krém színű szoknyát vettem fel, egy saruval. 


Lementem a konyhába ahol a többiek ültek. 
- Hova ilyen sietősen nyuszi? - kérdezte Cris.
- Munkába. Ha lehet ne szedjétek szét a házat. Mondjátok meg Sergionak,hogy a lakáskulcsot rá bízom. Na csók. - köszöntem el,s már siettem is a kocsimhoz. Amennyire csak lehetett siettem az autópályán. Mikor a pálya parkolóba értem, majd kiszúrta a szemem a bejárat mellett lévő plakát, ami engem ábrázolt. S ez volt a képre írva: Ezen a héten is kedveskedünk az ide látogatóknak. A heti sztár vendégünk nem más mint a spanyol istennő, Nadia Sánchez. A playboy magazin királynője.
Mikor a feliratot is elolvastam, csak nevetni tudtam,hogy ilyen regényt írtak rólam. A kapunál most is álltak biztonsági őrök. Felmutattam a kártyámat, s indultam is megkeresni a "főnököt". Mikor megtaláltam egyből két puszival üdvözölt.
- Szia, kedvesem. Látom ideértél. 
- Igen, kicsit csúsztam, de ide értem. - mosolyogtam.
- Fantasztikus. Gyere, oda adom a szponzori ruhádat, s az öltözőt is megmutatom ahol át tudod venni a ruhákat.
- Ez a ruha miért nem jó? - kérdeztem.
- Ez nem elég kihívó, édes. - mondta mosolyogva. Tudni kell,hogy a "főnök" vagyis Carlos, meleg. Amióta megismertem mindig is becézgetett.
- Carlos. Nem arról volt szó,hogy csak eljövök és ennyi?
- Drágám, te vagy a playboy istennő. Ez a ruha sem lesz különb mint a többi.
- Jó, megértem. De legalább írtátok volna le,hogy mire készülhetek. Gondolom sok itt a kanos versenyző.
- Ugyan. - legyintett. - Nem érhetnek hozzád, drágám. Többet érsz mint ez az egész dolog itt. - mutatott körbe fintorogva.
- Oké, Carlos. Aranyos vagy, de akkor haladjunk is. 
Carlos oda nyújtotta nekem a ruhát, amit én egyből fel is vettem. 
- Na,hogy festek? 
- Csodálatos vagy drágám, mint mindig. De tudod,hogy az én kedvenc képeim mindig is a meztelen képek maradnak. 
- Nézzenek oda, Carlos. Talán mégsem a fiúkat szereted?
- Jaj, nem kell félreérteni. Én még mindig a fiúkat szeretem, és tudod,hogy mindig is szerelmes voltam a bátyádba. 
- Igen, Carlos. Tudom,hogy szerelmes vagy a bátyámba. De Davidnek a lányok jönnek be. 
- Nem baj, drágám. Ő is változni fog. Tudok várni. - ment el fenék rázva. Én csak kuncogni tudtam rajta, s amint eltűnt elkezdtem körülnézni. A csapatok már szorgosan készültek, s páran még rázták is nekem a feneküket, jó spanyol zenékre. Az egyik szerelő fel is kért táncolni amin én jót nevettem.

- Nadia, édesem. Fantasztikusan táncoltok, de gyere most velem mert megbeszélés lesz.
- Rendben, Carlos. Megyek... - bólintottam. - Bocsi, srácok. Majd később folytatjuk. - nevettem.
- Behajtjuk. - nevettek a srácok is. Siettem Carlos után, aki egy terem előtt várt engem. Nem is kopogott már, csak benyitott. 
- Jó napot. Köszönjük,hogy ellátogatott hozzánk. 
- Én köszönöm,hogy meghívtak. - mosolyogtam.
- Carlos, nagyon szép a hölgy. Jó választás. - bólintott elismerően a pasas.
- Tudom. Hisz, ő a legjobb modellünk. 
- Fantasztikus. Nadia, azért hívattam most ide,hogy felkérjük önt egy fotózásra, ami az egyik pilótánkkal fog történni. Esetleg lenne a modell?
- Ha Carlos beleegyez akkor én is. - mosolyogtam.
- Fantasztikus. Carlos? - nézett rá.
- Természetesen,hogy oda adom erre az egy hétre, ezt az istennőt. 
- Carlos, most úgy beszéltél rólam mint ha egy tárgy lennék. 
- Ugyan, édes. Dehogy. - legyintett. 
- Akkor itt végeztünk is majd értesítem. Addig is érezze jól magát. - bólintott. 
- Köszönöm. - mosolyogtam, s elindultam vissza a boxba. De még hallottam,hogy az a pasas azt mondja Carlosnak,hogy.
- Carlos, ez a hölgy egy istennő. 
- Én megmondtam. - nevetett fel a maga módján Carlos.

*

A futam előtt még hazamentem, pár cuccomért. Mikor vissza értem a csapatok már lázasan készítették fel a motorokat. Én a szokásos boxba mentem be, ahol már a pilóták is bent voltak. Úgy gondoltam megnézem közelebbről is a motorokat mikor, valaki megfütyült a hátam mögül. Hátra néztem,s az egyik pilóta nézett végig rajtam, elég feltűnően. 

- Fú, cicám. Te aztán szép példány vagy. - mondta, miközben végig nyalta a száját.
Nem foglalkoztam vele, csak oda sétáltam a motorhoz, s végig simítottam rajta. Láttam,hogy a motor oldalán is ott volt a Playboy felirat. De a motor nézését is megzavarta "valaki". 
- Istenem, micsoda feneked van. - szívta be élesen a levegőt, miközben megmarkolta a fenekem. Megragadta a csípőm, s az ágyékához nyomta. Ahol már elég rendesen lehetett érezni dudorát.
- Ezt hozod ki belőlem cica. De segíthetsz nekem, s ígérem olyan eszelős sex-ben lesz részed, mint még soha. - csókolt a nyakamba.
- Jobb lesz ha inkább leszállsz rólam. - fordultam felé. 
- Ugyan, ne játszd itt nekem a szende szűz lányt.
- Nem játszok semmit. De szállj le rólam, mert nem azért vagyok itt,hogy kielégítsem a vágyaidat. 
- Akkor miért vagy itt cica? Már azt hittem,hogy a vezetőség végre,hoz valami értelmes dolgot is a garázsba.
- Menj, és szedj fel valami sarki nőt az utcáról, de engem hagyj békén mert nem én vagyok az akit te keresel. 
- Playboy lány vagy, nem? Én úgy tudtam ők bevállalósak. - harapott ajkába. 
- Persze. Bevállalósak a fotózás terén, de mindegyiknek van barátja, és nem játssza az útszéli nőcskét. 
- Neked is van barátod? 
- Neked ehhez semmi közöd. Szerintem nem vagyunk olyan viszonyban,hogy akármit elmondjak neked. 
- Hm, tetszik cica,hogy ilyen kis vadmacska vagy. - harapta be újra ajkát. Én már nem is tudtam neki válaszolni mivel megjelent Carlos. 
- Édesem, gyere. Program van. 
- Megyek már. - mondtam, s már követtem is Carlost.

Bevezető

Sziasztok!
Meghoztam a bevezető részt. 
Remélem tetszeni fog mindenkinek :)




Nadia Sánchez vagyok, 29 éves. Modellkedéssel foglalkozom kislány korom óta. Van egy bátyám David, 32 éves. Ő Spanyolország legdrágább klub tulajdonosa. A szüleim mindig elfoglalt emberek voltak. Apám támogatja Spanyolország legnagyobb labdarúgó csapatait, köztük a Real Madrid, a Barcelona és az Atletico Madrid. Anyám pedig a világ leghíresebb ruha tervező cégét vezeti. Két nagyobb cégünk van. Van egy Franciaországban és szülő hazámban Spanyolországban is. Van egy közös villánk a testvéremmel Spanyolország külvárosában. Mivel a testvérem keveset van itthon ezért szinte mindig enyém a ház. Mikor időm engedi áthívom a barátaimat, s szokás szerint egy jót bulizunk. A vendégeim legtöbbször a Real Madrid és a Barcelona játékosai. Na meg persze a barátnőim. Most is épp egy bulit tartottam mikor hazaért a testvérem...